világos

Étymologie

Motdérivé de világ (« lumière »), avec le suffixe -os.

Adjectif

Déclinaison
Cas Singulier Pluriel
Nominatif világos világosak
Accusatif világosat világosakat
Datif világosnak világosaknak
Instrumental világossal világosakkal
Causal-final világosért világosakért
Translatif világossá világosakká
Terminatif világosig világosakig
Essif formel világosként világosakként
Essif modal - -
Inessif világosban világosakban
Superessif világoson világosakon
Adessif világosnál világosaknál
Illatif világosba világosakba
Sublatif világosra világosakra
Allatif világoshoz világosakhoz
Élatif világosból világosakból
Délatif világosról világosakról
Ablatif világostól világosaktól
Possessif non-attributif singulier világosé világosaké
Possessif non-attributif pluriel világoséi világosakéi

világos \vi.laː.ɡoʃ\ (comparatif : világosabb, superlatif : legvilágosabb, exagératif : legeslegvilágosabb)

  1. Clair, pas foncé.
    • Tetszik ez a világoskék ruha!
      J'aime bien cette robe bleu clair !
  2. Clair, compréhensible.
    • Így világosabb?
      C'est plus clair comme ça ?

Antonymes

Dérivés

Prononciation

Cet article est issu de Wiktionnaire. Sauf mention contraire, le texte est disponible sous Creative Commons Attribution-Share Alike 4.0. Des conditions supplémentaires peuvent s’appliquer aux fichiers multimédias.