növény

Étymologie

Mot dérivé de nő (« grandir, croître »), avec le suffixe -vény.

Nom commun

Déclinaison
Cas Singulier Pluriel
Nominatif növény növények
Accusatif növényt növényeket
Datif növénynek növényeknek
Instrumental növénnyel növényekkel
Causal-final növényért növényekért
Translatif növénnyé növényekké
Terminatif növényig növényekig
Essif formel növényként növényekként
Essif modal - -
Inessif növényben növényekben
Superessif növényen növényeken
Adessif növénynél növényeknél
Illatif növénybe növényekbe
Sublatif növényre növényekre
Allatif növényhez növényekhez
Élatif növényből növényekből
Délatif növényről növényekről
Ablatif növénytől növényektől
Possessif non-attributif singulier növényé növényeké
Possessif non-attributif pluriel növényéi növényekéi

növény \nø.veːɲ\

  1. Plante.

Prononciation

Cet article est issu de Wiktionnaire. Sauf mention contraire, le texte est disponible sous Creative Commons Attribution-Share Alike 4.0. Des conditions supplémentaires peuvent s’appliquer aux fichiers multimédias.