ὕαινα
: ύαινα
Grec ancien
Étymologie
- Féminin de ὕενος, hýenos.
Nom commun
| Cas | Singulier | Pluriel | Duel | |||
|---|---|---|---|---|---|---|
| Nominatif | ἡ | ὕαινα | αἱ | ὕαιναι | τὼ | ὑαίνα |
| Vocatif | ὕαινα | ὕαιναι | ὑαίνα | |||
| Accusatif | τὴν | ὕαιναν | τὰς | ὑαίνας | τὼ | ὑαίνα |
| Génitif | τῆς | ὑαίνης | τῶν | ὑαινῶν | τοῖν | ὑαίναιν |
| Datif | τῇ | ὑαίνῃ | ταῖς | ὑαίναις | τοῖν | ὑαίναιν |
ὕαινα, hýaina *\hý.ai̯.na\ féminin
Dérivés dans d’autres langues