ὑπόδημα
: υπόδημα
Grec ancien
Étymologie
Nom commun
| Cas | Singulier | Pluriel | Duel | |||
|---|---|---|---|---|---|---|
| Nominatif | τὸ | ὑπόδημα | τὰ | ὑποδήματα | τὼ | ὑποδήματε |
| Vocatif | ὑπόδημα | ὑποδήματα | ὑποδήματε | |||
| Accusatif | τὸ | ὑπόδημα | τὰ | ὑποδήματα | τὼ | ὑποδήματε |
| Génitif | τοῦ | ὑποδήματος | τῶν | ὑποδημάτων | τοῖν | ὑποδημάτοιν |
| Datif | τῷ | ὑποδήματι | τοῖς | ὑποδήμασι(ν) | τοῖν | ὑποδημάτοιν |
ὑπόδημα, hypódēma neutre
- (Vêtement) Chaussure.
Dérivés
Apparentés étymologiques
- ὑπόδεσις
Prononciation
- *\hy.pó.dɛː.ma\ (Attique (Ve siècle av. J.-C.))
- *\(h)yˈpo.de̝.ma\ (Koinè, Égypte (Ier siècle))
- *\yˈpo.ði.ma\ (Koinè (IVe siècle))
- *\yˈpo.ði.ma\ (Byzance (Xe siècle))
- *\iˈpo.ði.ma\ (Constantinople (XVe siècle))
Références
- Anatole Bailly, Abrégé du dictionnaire grec-français, Hachette, 1901