ἐγκέφαλος
Grec ancien
Étymologie
Nom commun
| Cas | Singulier | Pluriel | Duel | |||
|---|---|---|---|---|---|---|
| Nominatif | ὁ | ἐγκέφαλος | οἱ | ἐγκέφαλοι | τὼ | ἐγκεφάλω |
| Vocatif | ἐγκέφαλε | ἐγκέφαλοι | ἐγκεφάλω | |||
| Accusatif | τὸν | ἐγκέφαλον | τοὺς | ἐγκεφάλους | τὼ | ἐγκεφάλω |
| Génitif | τοῦ | ἐγκεφάλου | τῶν | ἐγκεφάλων | τοῖν | ἐγκεφάλοιν |
| Datif | τῷ | ἐγκεφάλῳ | τοῖς | ἐγκεφάλοις | τοῖν | ἐγκεφάλοιν |
ἐγκέφαλος, enképhalos *\eŋ.ˈke.pʰa.los\ masculin
Dérivés
- ἐγκεφαλίς
- ἐγκεφαλίτις
- παρεγκεφαλίς
- Διὸς ἐγκέφαλος
Dérivés dans d’autres langues
Références
- Anatole Bailly, Abrégé du dictionnaire grec-français, Hachette, 1901