tukalveká
Étymologie
Verbe
| Personne | Présent | Passé | Futur |
|---|---|---|---|
| 1re du sing. | tukalveká | tukalvekayá | tukalvekatá |
| 2e du sing. | tukalvekal | tukalvekayal | tukalvekatal |
| 3e du sing. | tukalvekar | tukalvekayar | tukalvekatar |
| 1re du plur. | tukalvekat | tukalvekayat | tukalvekatat |
| 2e du plur. | tukalvekac | tukalvekayac | tukalvekatac |
| 3e du plur. | tukalvekad | tukalvekayad | tukalvekatad |
| 4e du plur. | tukalvekav | tukalvekayav | tukalvekatav |
| voir Conjugaison en kotava | |||
tukalveká \tukalvɛˈka\ ou \tukalveˈka\ transitif
Dérivés
Prononciation
- France : écouter « tukalveká [tukalvɛˈka] »
Références
- « tukalveká », dans Kotapedia