titické
Étymologie
- Dérivé de titickaf (« fixe »).
Verbe
| Personne | Présent | Passé | Futur |
|---|---|---|---|
| 1re du sing. | titické | titickeyé | titicketé |
| 2e du sing. | titickel | titickeyel | titicketel |
| 3e du sing. | titicker | titickeyer | titicketer |
| 1re du plur. | titicket | titickeyet | titicketet |
| 2e du plur. | titickec | titickeyec | titicketec |
| 3e du plur. | titicked | titickeyed | titicketed |
| 4e du plur. | titickev | titickeyev | titicketev |
| voir Conjugaison en kotava | |||
titické \titiʃˈkɛ\ ou \titiʃˈke\ transitif
Dérivés
Prononciation
- France : écouter « titické [titiʃˈkɛ] »
Références
- « titické », dans Kotapedia